Moszkva már ki is adott egy közleményt, amelyben közlik, hogy Zelenszkij világháború kirobbantására szólított fel, pedig az ukránok állítják, el sem hangzott, amire válaszolnak.
A Freie Ungarische Botschaft aktivistái nemcsak a magyar miniszterelnöknek, hanem a német kancellárnak is üzenni akarnak az akciójukkal.
A felszabadult pénzekből inkább a mozgósított katonáknak vásárolnak felszerelést, hasonló döntésre készülhetnek a moszkvai hatóságok is.
Az elektronikai cikkeket fegyvergyártásra is fel lehet használni.
A rendezés jogáért Liverpool és Glasgow maradt utoljára versenyben.
Robbanások után tűzbe borult egy tehervonat a Krímet Oroszországgal összekötő 19 kilométeres hídon. Ukrajna 1,3 milliárd dolláros segélyt kap az IMF-től az élelmiszerválság kezelésére. Az orosz-ukrán háború legfrissebb hírei.
Néhány éve már azt gondolta, vége a kommunizmus elleni küzdelemnek, és végre írhat a szerelemről és az öregedésről is. Szvetlana Alekszijevics irodalmi Nobel-díjas fehérorosz író ismét emigrációba kényszerült, és attól tart, hazájában fegyverrel lehet csak megszabadulni Aljakszandr Lukasenka rezsimjétől.
Be kell-e fogadnia a sorozás és a katonai szolgálat elől menekülő oroszokat Európának, teszi fel a kérdés szerzőnk. Mi a teendő, ha semmit nem tudunk a közelmúltjukról? Van-e felelőssége az egyes orosz állampolgárnak abban, ami Putyin rendszerében történt, történik? Elég-e erényesnek látszani? Vélemény.
Nem igaz az a közkeletű nyugati felfogás, hogy az orosz társadalom apatikus, nem érdekli a politika, sőt szüksége van az erős kézre, egy cárra. Van egy másik Oroszország is, amely éppen szót kér, és közben sokat kockáztat, mondja a Die Weltnek adott interjúban Karl Schlögel, akinek szűkebb szakterülete Oroszország.
Így múlik el a világ dicsősége. Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki korábban sportot űzött abból, hogy megváratta a vele tárgyalni akaró állam és kormányfőket – a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcsán a vesztes oldalra került: szinte valamennyi politikustársa késett, Putyin pedig igyekezett úgy tenni, mint akit nem zavar különösebben a dolog. Az orosz elnök más jeleit is tapasztalhatja annak, hogy az ukrajnai kudarcok miatt látványosan csökken térségbeli befolyása.
Nem sokkal az után, hogy Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen, Berlin negyven orosz kémet utasított Németországból. A Der Spiegel értesülései szerint ugyan a németek igyekeznek ügyelni arra, hogy ne jussanak be újabb orosz ügynökök az országba, ám messze nem tökéletes a különféle szervek együttműködése.
